aranyhordó_kaktusz4

Legelőször 1891-ben írt róla Heinrich Hildmann. Ekkor Golden Barrel (arany hordó) néven illették, viccesebben – mai napig – anyóskaktusznak is nevezik. Annak ellenére, hogy az egyik legkedveltebb kaktuszok közzé tartozik, s talán nincs is olyan gyűjtemény, ahol ne találnánk meg, vadon kiemelten veszélyeztetettnek számít. A fiatal magoncok kevésbé hasonlítanak a kifejlett példányokra, amelyeknek akár 35 bordája is lehet. A kifejlett példány akár az egy méter magasságot is elérheti, gömb formájú.

Az éles, szúrós tövisei hosszúak, egyenesek vagy enyhén íveltek. Különböző árnyalatúak: többnyire sárgásak, de előfordul, hogy teljesen fehérek. Ugyan könnyen tarthatóak, azonban igen nehéz virágzásra bírni. Kis, sárga virágai a csúcs közelében, a korona tájékán jelennek meg. Kizárólag az idős példányok virágoznak. Akár húsz évet is kell várni, hogy egy grusonii-t virágozni lássunk.

aranyhordó_kaktusz3

Nem igényes, viszonylag könnyen tartható és elég gyorsan nő. A kaktuszok alapvető igényeit azonban az Echinocactus grusonii-nak is meg kell teremteni. Kizárólag tűző napon érzi jól magát. A teleltetéséhez 12 Celsius fok körüli hőmérsékletet igényel.

Szívósságát az is igazolja, hogy rövid ideig a -8 ° C fokot is kibírja. Jó vízáteresztő termesztő közeget igényel. Mértékkel kell locsolni, hiszen a hidegebb időszakban a túlzott nedvesség rothadáshoz vezethet. Télen pihentetni kell és meg kell szüntetni a locsolását.

aranyhordó_kaktusz1

A kertépítészek kedvenc dizájnnövénye, és gyakran használják is. De konyhában, erkélyen nagyon jól mutat kerek külsejével a többi növény között.

Az aranyhordó kaktusz termesztői készlete az alábbi linken elérhető:
http://www.neveldfel.hu/disznovenyek-114/arany-hordo-kaktusz-735