Környezeti igények

A paprika egyik legnagyobb hőigényű zöldségfélénk. Csírázáskor 30-32° C, szikleveles állapotban 18-20° C, az első kötődések idején 22-25° C hő-optimumra van szüksége. 10° C alatt egyáltalán nem fejlődik a növény, 35° C felett pedig a fejlődése lelassul és nem köt. A terméskötődéshez legalább 5000 lux fényerősségre és napi 12-14 óráig tartó megvilágítás-tartamra van szüksége. Vízigényes növény. Szabadföldön általában 600-700 mm vízadag mellett termeszthető eredményesen, ebből a vegetációs időben kb.  300-350 mm a csapadék. Tápanyagigényes növény, az őszi talajmunkák során nagy adag érett szerves trágyát dolgozunk be a talajba.

fresh-chili-on-a-wooden-table

Tápanyag ellátás

A nitrogénnek a vegetatív növekedésben van szerepe, a tenyészidő során a többi tápelemhez való arányát az igény szerint változtatjuk. Kiültetés után kevesebb nitrogénnel indítunk, az első kötések megjelenésével a nitrogén aránya és mennyisége nő. N-hiány esetén a növény növekedése kis mértékű, kicsi a szára, az alsó levelek sárgulnak, a termések keskeny vállúak, görbülnek, kicsik. Túlzott N-trágyázás esetén gyakori az éppen kötődött 1-2 cm-es termések elrúgása, túlzott mértékű a szár növekedése.Kálium hiánya esetén az alsó leveleken érközi kisárgulás tapasztalható, a bogyók nem elég fényesek, elhúzódó a beérésük. Túltrágyázás esetén egyes elemekkel szemben ionantagonizmus léphet fel (pl. K-Ca).

A foszfornak a generatív részek fejlődésében és a megfelelő gyökérképződésben van szerepe. Hiányában nem megfelelő a magképzés, ezért torzultak a bogyók, rossz a kötődés, az alsó levelek fonákán kékeszöld, vörösesbarna elszíneződés jelentkezik. A kalcium hiánya esetén a paprika bogyón szövetelhalás révén fellépő csúcsrothadás lép fel, amit az esetek döntő többségében relatív hiány okoz, vagyis a talajban ott van a megfelelő mennyiségű Ca, de valamilyen oknál fogva (kevés víz a gyökérzónában, magas páratartalom, magas talaj EC érték, stb) a felvétel gátolt. Ezt szokták tévesen napégésnek is nevezni. A fehér paprikák sokkal érzékenyebbek, mint a zöld hegyes típus. Túl sok Ca a talaj pH értékét a lúgos irányba tolja el, ez tápelem-felvételi zavarokat okozhat, ionantagonizmus hatására szintén ezzel találhatjuk magunkat szembe. A magnézium enzimalkotó, a zöld színtestek felépítésében vesz részt. Hiánya esetén a középső és felső levelek érközi sárgulása figyelhető meg, mely sárgulás a levelek szélén és a levélnyél körül kezdődik. Túlzott ellátás hatására ionantagonizmus léphet fel.A kén fehérje és vitaminalkotó. Hiánya esetén a csúcsi levelek sárgulnak, a növekedés lelassul, a levelek keskenyek. Túltrágyázás hatására csökken a talaj pH értéke.

1

A vas hiányában a hajtáscsúcs kisárgul, a szövetek elhalhatnak. Általában túlöntözés, levegőtlen talaj révén jelentkező relatív hiány miatt lép fel, talajlazítással és vastartalmú lombtrágyázással megszüntethető.Mikroelemekről összefoglalóan elmondható, hogy enzimalkotó és aktivátor, hiányuk esetén a csúcsi levelek sárgulnak, érközi fehéresedés, esetleg levélelhalások jelentkezhetnek. Kiemelhető a bór, mely a termékenyülést segíti, hiányában a hajtáscsúcs elszárad, és a levélerek elbarnulnak. Az évről-évre rendszeresen végzett szervestrágyázás, valamint a tenyészidőben kijuttatott komplex műtrágyák biztosítani tudják a paprika mikroelemigényét, így itt is rendszerint csak relatív hiánnyal találkozhatunk.

Nézzen szét oldalunkon, és válogasson a szép számú, különböző Chili Paprika Termesztői Készletekből:
http://www.neveldfel.hu/paprikak-112