Az amerikai David Julius és a libanoni származású Ardem Patapoutian megosztva kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be Thomas Perlmann, a stockholmi Karolinska Intézet illetékese hétfő délben. A hivatalos indoklásban az szerepel, hogy “a hőmérséklet és az érintés receptorainak felfedezéséért.”

KATTINTSON A KÉPRE ÉS NÉZZEN SZÉT TERMESZTŐI KÉSZLETEINK KÖZÖTT!

A hivatalos tájékoztatás szerint érzékelni a meleget, hideget és az érintést elengedhetetlen a túléléshez, a mindennapi életünkben teljesen természetesnek vesszük ezeket az érzéseket, de az idei élettani Nobel-díjasok az fedezései előtt ismeretlen volt az a mechanizmus, ahogyan a hőmérséklet és a nyomás érzékeléséhez kiváltódnak az idegimpulzusok. Egyszerűbben, hogyan alakul elektromos impulzusokká az idegrendszerben a hőérzékeléssel kapcsolatos és mechanikai inger?

David Julius kapszaicint, a chilipaprikából származó csípős, égő érzést kiváltó vegyületet használt fel arra, hogy azonosítsa a bőr idegvégződéseiben a hőre reagáló érzékelőt. Ardem Patapoutian nyomásérzékeny sejteket használt fel a bőr és a belső szervek mechanikai ingereire reagáló érzékelők újfajta osztályának felfedezésére. Ezek a felfedezések élénkítették a kutatások számát a területen, ami gyors előre lépéshez vezetett annak megértésében, hogy az idegrendszerünk hogyan érzékeli a meleget, a hideget és a mechanikai ingereket. A díjazottak kulcsfontosságú hiányzó láncszemeket azonosítottak az érzékeink és a környezet közötti összetett kölcsönhatás megértésében.

Így a 2021-es orvosi Nobel-díjat ők zsebelték be, melyre sokan esélyesnek tartották a magyar Karikó Katalint is. Az elmúlt hetekben Karikó Katalin sorra zsebelte be a hazai és nemzetközi díjakat, sokan a Nobel-díj legnagyobb várományosának tekintették. Legutóbb a múlt héten a Bolyai-díjat ítélték oda a biológusnak, de szeptemberben neki ítélték a Francia Tudományos Akadémia legnagyobb elismerését és a klinikai fejlesztésekért odaítélt Lasker-díjat.

Karikó Katalin

Egyes szakértők szerint még korai lett volna a koronavírus elleni oltásért Nobel-díjat adni, hiszen egyelőre nem tudni, milyen hosszútávú hatásai lesznek a vakcinának. A bizottság ritkán jutalmaz ilyen friss kutatást a tapasztalatok szerint, úgy tűnik, hogy most is ez esett erősebben a latba. A magyar kutató szerdán még reménykedhet a kémiai Nobel-díj eredményhirdetésén, bár ott jóval kisebb az esélye az előzetes találgatások alapján.


KATTINTSON A KÉPRE ÉS NÉZZEN SZÉT TERMESZTŐI KÉSZLETEINK KÖZÖTT!